Titok

Felébredtem, Harry mélyen aludt még mellettem. Kikeltem mellőle és felkerestem a tegnapi ruhadarabjaimat. Gyorsan magamra kaptam a cuccaimat. Nem tudtam elmenni anélkül, hogy ne keltsem fel, beszélnem kell vele a tegnapról, alapból már régen elhúztam volna a csíkot. Leültem az ágyszélére és elég erőteljesen meglöktem, hogy felkeljen.
- Mi van? - kérdezte és rám szegezte a tekintetét.
- Beszélnem kell veled.- motyogtam.
Felült és magára húzta a takarót.
- Szóval...ugye a tegnapról nem szólsz egy szót se. - habogtam keményen.
- Nem dehogyis..neked az a munkát és az életed..míg nekünk az éneklés. - hadarta.
- Éneklés? - kérdeztem rá.
- Neked tényleg fogalmad sincs, hogy kivel feküdtél le tegnap este? - röhögött fel.
- De valami Harry-vel...ami nekem bőven elég volt.- vágtam vissza.
- Harry Styles-sal, a One Direction egyik énekesével feküdtél le tegnap. - kacsintott.
- One micsoda??? Na jó szerintem megyek. - vontam meg vállamat és kimentem a szobából.
Észrevettem, hogy a lakásban ott futkos a tegnapi másik négy srác. Az egyik rögtön oda pattant elém.
- Tűnj az utamból. - morogtam rá.
- Bemutatkozok jó? Louis vagyok. - mondta a srác akin tegnap csíkos póló volt.
- Felőlem! - mondtam és kezet nyújtottam. - Loretta.
- Én Liam vagyok. - ugrott a következő.
- Én lennék Niall.- vigyorgott rám egy szöszi, kék szemű aprócska srác.
- Én pedig Zayn. - jött ki a srác akit tegnap fel akartam csípni. Olyan visszahúzódónak tűnt, nyugisnak mégis amikor kezet nyújtott felém és megrázta kisebb kezemet, pillangók repkedtek a hasamban. Nem ez nem lehet, amilyen gyorsan csak tudtam kiszedtem kacsómat, a csodaszép kezéből.
- Most mennem kell!! - mondtam és elindultam le a lépcsőn.
- Máris? De hát még csak most keltél fel. - szólt utánam azt hiszem Liam.
- Pont ezért megyek. - vigyorogtam és magam  mögé zártam az ajtót.
Táskámban kezdtem matatni és feltűnt, hogy nincs meg a mobilom, a munkaeszközöm. Visszafordultam és bekopogtattam az ajtón.
- Mégis maradsz? - nyitotta kit az ajtót a szöszi gyerek.
- Dehogy maradok! - förmedtem rá.- Itt maradt a mobilom.
- Bele írtuk a számunkat. ! - mosolygott Zayn. Ahogy rám villantotta tökéletesen fehér, vakító mosolyát a gyomrom kavarogni kezdett.
- Most már tényleg megyek.- röhögtem fel.
- Te tudsz nevetni? - kacsintott fel Harry aki éppen lefutott a lépcsőn.
- Kurva vicces vagy ! - löktem oda neki, majd kimentem az ajtón.
Felhívtam barátnőmet aki aggódva vette fel a kagylót.
- Hol vagy? - kérdezte.
- Most indultam el. - mondtam.
- Ilyen későn? - kérdezett megint.
- Hát ja..mindjárt otthon vagyok..beszélnem kell veled.-  motyogtam.
- Baj van? - hadarta.
- Nem . - mondtam és leraktam a telefont.
Hazáig csendben baktattam, amint beléptem az ajtón Eleanor a nyakamba ugrott. Nem túl erősen, inkább kellemetlenül de visszaöleltem.
- Mit akarsz mondani? - húzott be a kanapéhoz.
- Már semmit. Csak, hogy ma nincs kedvem bulizni. - hazudtam.
- Kár akkor megyek Shell-el. - mondta.
- Menj. - válaszoltam és felszaladtam a szobámba. A kényelmetlen ruhát levettem magamról, és farmerbe bújtam, és inget vettem fel. A tetőnkön egy kis helyet alakítottam ki, hogy tudjak hova bújni. Így felszaladtam a fülesemmel a kezembe, és leültem az ott elhelyezkedő kanapéra, szokásom szerint elővettem a régi fotó albumot és azokat a fotókat nézegettem.

az első képen én voltam és Eleanor, még régen szőkén.

szintén El-el.

aztán amikor már barna lettem, azzal a sráccal aki mindenről tehet.

Becsaptam az albumot, összegörnyedve ültem az ágyon, és sírtam, ahogy az szokott lenni. Eleanor jött fel.
- Te sírsz? - kérdezte. Egy gyors mozdulattal letöröltem a könnyeket, majd a barátnőm felé fordultam.
- Dehogyis.- tettem egy mosolyt az arcomra.
- Találkozok egy sráccal. - mosolygott. - Tegnap ott volt azokkal a fiúkkal...tudod az egyikhez fel is mentél...na szóval..abból az 5 srácból az egyik elhívott sétálni..azt hiszem Louis-nak hívják. - hadarta.
- Aha...oké. - mondtam.
- Utána pedig bulizni megyek. - mosolygott.
- Oké. - öleltem át.

*Eleanor Louiséknál....El szemszöge*

Kopogtattam a hatalmas ház ajtaján, és vártam, hogy a srác ajtót nyisson. Hirtelen kitárult, és ott állt előttem, megint csíkos pólóba.
- Szia. - mosolygott.
- Szia. - vigyorogtam én is rá.
Behívott és megkínált egy pohár baracklével. Csendben ültünk, aztán Ő megtörte azt.
- Honnan ismered Lorettát? - kérdezte.
- Oviban találkoztunk először. Nagyon aranyos kislány volt. Mindig együtt babáztunk. - válaszoltam.
- Lori és a babák? Na ne viccelj..majdnem élve felfalta Harry-t. - nevetett fel Lou.
- Hát igen azóta sokat változott.- nyeltem egy hatalmasat.
A fürtös srác akivel tegnap Loretta haza ment lejött a lépcsőn, és rám mosolygott.
- Louis ő a barátnőd? - kérdezett oda.
- Nem..- pirult el a kis csíkos srácom..vagyis srác.
- Öhm...beszélhetek akkor  veled? - nézett a zöld szemeivel, kék szemembe.
- Hát persze.- motyogtam.
Bementem Harry után a szobába, aki rögtön a lényegre tért.
- Miért lett ilyen Loretta? - kérdezte és a fejét fogta.
- Honnan tudsz te erről? - idegesség fogott meg.
- Tegnap előttem nyírt ki valakit baszki érted, megölte, puszta kézzel és nem sírt..nem aggódott.- bőgte el magát a srác.
- Jó elmondom csak..csak nyugodj meg. ! - ültettem le, hogy ne fel-alá járkáljon.
Szótlanul várta, hogy elkezdjem a sztorit.
- Tehát..minden rendben volt vele..egy kedves, mosolygós, bolond csaj volt..aztán szerelmes lett és egy ideig minden rendben volt közte és Mike között...aztán..-szemem könnybe lábadt de folytattam..- szóval...Lori nem akart lefeküdni vele és amikor egyszer a pasija felhúzta magát...de nehéz kimondani...szóval megerőszakolta Lorettát..- már bőgtem én is...Harry meglepett tekintettel bámult fel rám, szeme szintén könnyes volt...- azóta embereket gyilkol de nem csak úgy az olyan perverz disznókat csinálja ki mint Mike. - motyogtam.
- Nem lehet rajta változtatni? - kérdezte.
- Nem hiszem..nem tud..nem akar szerelmes lenni..azóta csak szexre kellenek neki a pasik. - nyögtem ki.
- Értem. - mondta Harry. - És barátai rajtad kívül?
- Senki..a szüleivel sem tartja a kapcsolatot csak öccsével beszél néha. - válaszoltam.
Kibőgtük szemeinket majd visszamentünk a többiekhez.
- Én megyek bulizni. - vigyorogtam és elmentem az ajtóhoz.
- Találkozunk még? - kérdezte Louis.
- Igen. - pirultam el, és távoztam.

....

Még mindig gubbasztottam a tetőn, de úgy éreztem ideje vissza mennem a lakásba, hiszen a naplementét már végig néztem. Telefonom csörgött és azonnal felkaptam, de nem főnököm volt.
- Szia . -köszönt bele egy ismerős hang.
- Háló. Ki az? - kérdeztem.
- Harry. - hangzott fel rekedt hangja.
- Mit akarsz te? - kérdezte bunkón.
- Kérlek találkozzunk..barátokra van szükségem..olyan bunkókra mint te.- nevetett fel,de hallottam a hangján, hogy feszült.
- Hol akarsz találkozni? - forgattam meg szememet.
- Mondjuk a tegnapi bulihely előtt. - motyogta. - Jön Zayn is.
Amint ezt kimondta szívem hevesebben vert..de nem ... el kell felejtenem, mégis az agyam gyorsan reagált.
- De jó ott leszek. -
- Te azt mondtad, hogy de jó...woow. - mormogta vigyorogva.
- Kattanj le Styles. Akkor legyen 9. - válaszoltam és puff a hívásnak vége.
Megmostam az arcom, hiszen könnyeim nyoma még látszódtak a púderemben. Új sminket vittem fel magamra, majd elkészültem. Nem vettem  túl csinosra a dolgot, de nem akartam lezser lenni, mert ott lesz Za....nem !

ruhám.

Bepattantam egy taxiba és elindultam, útközben a fényeket bámultam, vagy az utat néztem.
Hamar megérkeztünk és észrevettem mindkettejüket egy padnál ülve, éppen dumálgattak valamit.
- Sziasztok ! - szálltam ki.
- Hello. - ölelt át Harry.
- Ühm engedj el...- motyogtam.
- Egy baráti ölelést, mindketten megkaphatunk. - mosolygott.
Zayn csak óvatosan bólogatott és intett egyet.
- Mit szeretnétek? Mármint hogy miért kellett találkoznunk?? - nézte rájuk.
- Unatkoztunk..és te meg olyan jó fej kaliberű csaj vagy..szívesen töltöm veled az időt mert .... olyan más vagy. - mosolygott rám Styles. - És bár a másik oldalad ijesztő elfogadom..még azt is.. - mondta hangosan.
- És én is. - nézett rám teljesen ijedt arccal Zayn.
- Állj te elmondtad neki? - torpantam meg.
- El..bízni lehet benne. - motyogott.
- De ha kiderül az életembe kerül te barom..- ránéztem a tetkós srácra, aki figyelte, ahogy szeme színe változik és kezemet ökölbe rakom.
- Hey . - fogta le a kezemet Zayn.
Ahogy megérintett megnyugodtam rögtön..sőt még talán mosolyogtam is.
- Nyugi..nem fogom bántani..a barátaimat nem szoktam. - éreztem, hogy sírni fogok..két éjszaka alatt megkedveltem ezeket a srácokat.
Hangos sikítást hallottam meg a távolból...ami ismerős volt..hamar rájöttem kié a hang..Eleanor.
Futni kezdtem a hangosság irányába a két srác pedig követett.
Megpillantottam egy srácot, ahogy éppen barátnőmet szeretné megfektetni..de El nem akarta...eszembe jutott Mike és dühbe gurultam. Lerántottam a srácot a barátnőmről.
- Te meg mi a faszt művelsz? - néztem rá az undorító srácra.
- Nyugi ribanc te is beszállhatsz. - nyomult a csávó.
- Te fogsz beszállni egy hulla szállítóba !! - mondtam és erősen öklömmel kezdtem püfölni.

*Zayn szemszöge*

Néztem ahogy Loretta, az a gyönyörű lány éppen a srácot püfföli. A hapi száján vér fojt, ahogy orrából is, már nem mozdult, de élt még. Nem bírtam tovább nézni, odaléptem Lori-hoz.
- Kérlek hagyd abba. - mondtam és lefogtam a karját. Rám nézett barna szemét az én tekintetembe fúrta. De folytatta tovább a verekedést.
- Meg fogod ölni...! - ordibáltam neki..hátha abba hagyja de nem nem hátrált.
Elengedte a srácot, aki azonnal egy kisebb erővel futni kezdett. Loretta sírva esett össze..Harry elmesélte miért lett ilyen, hogy megerőszakolta az ex-e és ezért megértem, hogy fáj neki. Leguggoltam mellé. És odanyújtottam a kezemet, amit ő megfogott óvatosan, vizes pillái megremegtek és rögtön kihúzta kezét az enyémből.

...

- Jól vagy? - nézett rám Eleanor.
- Az nem érdekes. Te jól vagy? - igazítottam meg a hajamat.
- Igen. Minden oké. Te vagy az őrangyalom jókor érkeztél. - nyugtatott.
- Nem alszotok nálunk? Szigorúan alvásra gondolok. - mondta Harry..- a mi házunk közelebb van mint a tietek.
Bólogattunk és elindultunk a házukhoz.
 Közben Zayn hozzám fordult és átkarolt, ismét valami nyugalom fogott el.
- megváltozhatsz..!
- mi van ha nem akarok? 
- akkor maradj ilyen.....és én elfogadlak ÍGY.