Megérkeztünk ahogy ők hívják a Directioner házba. Még mindig feldúlt voltam, ami Eleanorral történt.
- Kérsz valamit inni? - kérdezte meg Zayn.
- Aha egy pohár víz mondjuk jól esne...vagy nem is víz...van whisky-tek? - néztem a fiúkra.
- Ö..van..de nem hinném, hogy jó ötlet lenne....- kezdett bele.
- Majd én eldöntöm mi jó nekem..jó? Kérem a whisky-t. - ordibáltam.
Láttam rajta, hogy megijedt, nekem pedig lelkifurdalásom lett ami talán csak évekkel ezelőtt volt utoljára. Követtem Őt, és Harry-t a konyhába, hogy megkapjam a piámat.
- Öhm..izéé...figyelj....Ne...Ne haragudj, hogy kiabáltam veled. - kértem elnézést Zayn-től.
- Álljon meg a menet Loretta Lorenz bocsánatot kért? - lépett be mosolyogva Eleanor a konyhába.
- Nem...biztos rosszul hallasz. - förmedtem rá, majd a tetkózott srác felé fordultam és összemosolyogtunk.
- Tudod mit mégis elég lesz az a víz. - motyogtam a két srác felé, akik egymásra néztek és nevettek egyet.
Te jó ég, mit tesz velem ez a srác...először BOCSÁNATOT kérek tőle....amit még soha sem tettem..soha nem kértem bocsánatot senkitől...utána pedig vissza utasítom a piát....és az érzés amit kivált belőlem csak egyetlen érintéssel az csodálatos. Azt vettem észre, hogy sírok..egy kis könnycsepp gördült végig az arcomon és nem nem töröltem le, megvártam amíg az államról egyenesen a pultra csöppent. Mire feleszméltem már csak én és Harold voltunk a konyhába.
- Miért sírsz? - suttogta a fülembe Harry, miközben letörölte a könnyeket arcomról.
- Semmiért...én..nem sírok. - gügyögtem.
- Látom...- nézett bele zöld szemével a szemembe.
Fejemet vállára hajtottam és ott sírtam tovább. Óvatosan megsimogatta a hátamat, és tudtam valami megváltozik bennem épp most. Megcsörrent a telefonom és megláttam Kevin nevét.
- Igen? - kérdeztem miközben még mindig bőgtem.
- Elintézni valód van! MOST. - harsogta. - Menj az állatkerthez ott lesz egy....- vettem a bátorságot és közbe szóltam..
- Nem megyek sehova! - kiabáltam.
- Mi van? Mi az, hogy nem mész? - kérdezte idegesen.
- Nem megyek se most..se soha többet...én kiszállok....kiszállok ebből az egészből. - ordítottam miközben bőgtem.
- Loretta az életeddel játszol, ugye tudod. - hallottam hangjából, hogy egyre mérgesebb.
- Oh..szóval fenyegetsz ... felőlem..inkább meghalok de ezt nem akarom tovább csinálni. - motyogtam.
- Köze van ahhoz a fürtös gyerekhez akivel haza mentél a múltkor és ott volt amikor meggyilkoltad az előző kuncsaftot? - ordított.
- És ha igen? Akkor mi van? - kérdeztem.
- Ne hogy megtaláljam....vagy megtaláljalak titeket. - mondta.
- Ha megtalálsz neked lesz rosszabb. - visítottam és leraktam a telefont, amit utána hozzá vágtam a parkettához és a magassarkúmmal addig ugráltam rajta amíg ripityára nem tört az egész. Leültem mellé és ott sírtam tovább.
- Mit csináltál? - vonta össze szemöldökét Harry.
- Azt hiszem.....felmondtam..- bár sírtam..elmosolyodtam.
- De nem ez volt az életed? - kérdezte miközben leült mellém.
- Hát de...eddig igen. - újra felmosolyogtam.
Csak csendben ültünk tovább, mire a többiek lejöttek a lépcsőről.
- Mi volt ez az ordibálás? - kérdezte meg El.
- Felmondtam. - álltam fel és kerestem az egyensúlyomat.
- A bérgyilkos melódból? - nézett rám kerek szemekkel.
- Igen. - bólogattam.
- De hát imádtad...az volt az életed. - motyogta.
- Eddig..eddig igen. - mosolyogtam.
Odarohant felém és megölelt, furcsa volt az érzés, arra kényszerített "IGEN SZORÍTSD MAGADHOZ" és ezt is tettem, amitől egy hatalmas sóhaj hagyta el barátnőm száját.
- Milyen bérgyilkosságról van szó? - nézett furcsán azt hiszem Liam...
- Oh más semmilyen. - kacsintottam komoly fejjel.
- Akkor ünnepelünk? - kérdezett rá Zayn.
Nem tudom mi vezérelt de oda léptem hozzá és remegő kézzel de megfogtam a tökéletes kezét, amit ő egy édes mosollyal díjazott.
- Mégis csak szükségünk lesz arra a whisky-re. - nevetett fel Louis miközben Eleanor tekintetét fürkészte.
Jókat beszélgettünk miközben iszogattunk, többet mosolyogtam ezen az estén mint egész életembe talán. Felszabadultnak éreztem magam és talán boldognak is.
- Azt hiszem lefeküdnék aludni..elég volt ennyi fordulat mára. - mosolyogtam a többiekre. - Hol alhatok? - kérdeztem meg kicsit félve a választól.
- Nálam nyugodtan..jövök én is..- mondta Harry.
- De csak akkor ha csak alszunk.! - röhögtem fel.
- Uramisten..Loretta most az egyszer úgy bújik ágyba egy sráccal, hogy nem dugnak. - poénkodott Eleanor és csinált rólam és Hazza-ról egy képet, amit aztán a fürtös publikált is a twitterén és a faceboook-ján...meglepődtem amikor a rajongói hozzászóltak..hogy én ki vagyok meg stb..el is felejtettem hogy sztárokkal vagyok körülvéve. Megkaptam Styles egyik pólóját ami nekem a combomig ért, majd bevetettem magam az ágyba, és rögtön elnyomott az álom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése